Stratégiám a személyes ügyeim és üzleti ötleteim megvalósításához
Akár a vállalkozásom, egy projektem létrehozásához, esetleg egy magánéleti fejlődésemhez létre szoktam hozni egy tervet, amiben megszoktam határozni hosszú távú cél célokat (legalább 5 év), majd ezeket leszoktam bontani kisebb időszakokra. Ezzel a tervezéssel határozom meg a konkrét célokat, hogy milyen akciótervek kerüljenek kidolgozásra. Ennek a megvalósítása érdekében szükség van egy jól irányzott stratégiai tervre. Ebben a szakaszbab állapítom meg az általános irányvonalat hosszabb távon, hogy a különböző helyzetekben milyen lépéseket kell tennem, amiből kialakítom a végső tervet.
Ebben a lépésben írom meg a küldetési nyilatkozatot (Mission Statment) amiben tisztázom, hogy
miért mi az átfogó cél. Jelen esetemben például, hogy, milyen szolgáltatást nyújtok, ki a célközönségem. Először a küldetést szoktam meghatározni, hogy mi a fő tevékenységem (mission), a mit szeretnék elérni a jövőben (vision) és milyen elvek alapján milyen döntéssekkel oldom meg (Values).
Ha hatékonyan szeretném működtetni a vállalkozást, akkor érdemes SMART célokat kitűzni. Ezek az alábbi tényezők alapján épülnek fel:
Specific: Ezzel azt lehet meghatározni, hogy minél konkrétabb legyen a cél, annál hatékonyabb, ezért minél részletesebben kell megfogalmazni, hogy mit szeretnék elérni.
Measurable: A célokat mérhetővé kell tenni, a legjobb választás, ha valamilyen számot társítok a cél mellé.
Achievable: Lehetőleg olyan cél kerüljön kitűzésre, amit ténylegesen megtudok valósítani.
Relevant: Célok legyenek relevánsak legyenek az adott elképzelésemhez és profitáljak belőlük.
Timely: A céloknak szüksége van egy megadott dátumra, ami lehet egy pontos dátum, vagy időtartam.
Érdemes az esetlegesen bekövetkező kockázatok miatt egy vizsgálatot végezni, melyekben sokat segíteni a külső és belső környezet elemzési eszközök, ezek közül, a SWOT analízis és Porter féle 5 erő modellt szoktam használni.
A SWOT segítségével táblázatos formában szedem össze le a projekt/vállalkozás helyzetét, általa teljes képet lehet kapni a veszélyekről, lehetőségekről, erősségekről és a gyengeségekről, ezeket összefoglalva kapjuk meg, hogy érdemes -e megvalósítani a tervet.
A Porter féle 5 erő modell segítségével az alkupozíciót elemzem.
Ezenfelül szoktam hárompontos becslést is alkalmazni, amivel a legvalószínűbb, optimista és pesszimista forgatókövet is hozunk létre. Így bármilyen probléma esetén is van „B” tervem.
Én egy Gantt-Diagrammal, de lehet bármilyen hasonló rendszerszemléletű eszköz segítségével összeszedni a feladatokat és rangsorolni őket teljesítési idő és sorrendiség alapján.
Bizonyos időközönként teljesítményt mérek, szükség esetén változtatok az eredeti elképzelésen.
Téméval kapcsolatban ajánlom az alábbi könyveket:
- Projektmenedzsment útmutató (PMBOK Guide) 6.
- Dobák Miklós, Antal Zsuzsa :Vezetés és szervezés
- Marosán György: Stratégiai menedzsment